3 ok, amiért áldozattá válsz

Legtöbbünkkel legalább egyszer előfordult már, hogy valamilyen szituációban áldozatnak éreztük magunkat. Ezt érezzük amikor valaki fizikailag vagy lelkileg megbánt minket, lehet ez szándékos részéről vagy akár véletlen. Az érzés ugyanaz: szégyenérzés keveredik a bűntudattal, hogy velünk ezt meg lehet csinálni.

A kérdés: van-e felelősségünk abban, ha valaki bánt minket?

Te már bántottál meg szándékosan valakit?

 Azt hiszed, hogy rossz vagy

Amikor működik bennünk egy mélyről jövő bűntudat, hogy nem vagyunk elég jók, könnyen céltáblájává válunk olyanoknak, akik az erejüket akarják bizonygatni. Ebben az érzelmi csomagban helyet kapnak a gyerekkori emlékek. Szüleinkkel való vélt vagy valós konfliktusainkból eredő sérelmek kialakíthatnak bennünk egy olyan mintát, hogy gondolkozás nélkül elhisszük, hogy nem vagyunk elég jók, ha valaki ezt mondja nekünk. Ebből kialakul egy erős megfelelési kényszer, aminek következtében folyamatosan önmagunk kritizálására lesz igényünk. Olyan emberek közt találjuk magunkat, akik ebben szívesen segítenek - mármint abba, hogy folyamatosan a hibáinkra emlékeztessenek. Az ilyen játszmákból ők megnyerik az illúziót, hogy jobbak másoknál, míg mi folyamatosan azt érezzük, hogy nem vagyunk elég jók.

krumpli.jpg

Krumplirózsa

(https://port.hu/adatlap/film/tv/krumplirozsa-frankie-and-johnny/movie-40106)

Milyen gyakran dicséred meg magad? Mikor történt ez meg utoljára?

Azok a nevelési elvek például, amik folyamatosan arra hívják fel a figyelmet miben nem vagy jó, mit csinálsz rosszul, könnyen kialakítanak egy gondolati mintát, amit felnőttként is cipelünk. A különböző hitrendszerekben is találhatóak olyan elemek, amik azt erősítik bennünk: megérdemeljük, hogy rosszul bánjanak velünk.

Van olyan dolog, amiért azt érzed, meg kell bűnhődnöd?

Azt hiszed, a szeretetért küzdeni kell

A szeretetre mindenki vágyik, amikor azonban azt hisszük – esetleg egy korábbi tapasztalatunk alapján -, hogy csak azokat lehet szeretni, akik jók, akkor elkezdődik a küzdelem.

A jóság fogalma szubjektív dolog, függ az adott kultúrától, a családi szokásoktól, a különböző közösségek íratlan szabályaitól. Az is fontos ki milyen szándékkal szegi meg ezeket, és tesz olyat, ami a másiknak árt. Az emberekben alapvetően sokféle késztetés van, ami nem igazán felel meg a „jó ember” iránt támasztott elvárásoknak.

Például ilyen a lopás is, gyerekként sokan vannak, akik elcsentek egy cukorkát vagy rágót. Felnőttként nem teszi többé, mert megtanulja, hogy nem szabad, mert megbüntetik. Nem biztos, hogy tényleg a lelke mélyén is érti, hogy nem helyes elvenni, ami nem az övé, de a félelem a büntetéstől gátat szab a lopási vágyának.Ezért is fontos, hogy a közbeszédben, a közösségekben ki legyen mondva mi az, amit nem szabad, ami szégyen, ha megteszel. Mert önmagával már ez riasztó lehet az embereknek.Az ember a saját mélységeivel akkor szembesül, amikor megtesz valamit amiről azt gondolja nem helyes, de nem fog kiderülni.

keseru_me_z_2.jpg

Keserű méz

 (https://port.hu/adatlap/film/tv/keseru-mez-bitter-moon/movie-1313 )

Neked mi volt ilyen utoljára?

Mindannyiunknak megvan az árnyoldalunk, amivel szembesülünk az életünk folyamán. Minél inkább tagadjuk ezt magunk előtt vagy éppen ellenkezőleg, minél inkább felnagyítjuk magunkban, annál jobban tápláljuk a folyamatot, ami az érzést generálja: nem vagyok elég szerethető. Hiszen ezt vagy azt tettem, gondoltam, bántottam másokat.

A „nem jóság” másik esete, amikor kevésnek érezzük magunkat. Ilyenkor hajlamos az ember másokat maga fölé helyezni és szinte önként válik érzelmi vagy akár fizikailag is rabszolgává, így próbálva megnyerni mások szeretettét... ilyenkor találkozunk olyanokkal, akik azt gondolják, joguk van kihasználni másokat.

Követelt már tőled valaki a szeretettért cserébe valamit? Megtetted?

Különböző módon szeretünk és különböző embereket, ami közös: akit tényleg szeretünk, azt a hibáival együtt szeretjük.

Te mennyire fogadod el másik hibáit?

Milyen dolgok miatt érzed magad szerethetőnek?

Amikor ismeretlen helyzetbe kerülsz

Lehetünk nagyon tudatosak, ismerhetjük kiválóan magunkat, azonban egy új közegben érhetnek váratlan helyzetek, amikor nem rendelkezünk kellő információval és/vagy tapasztalattal. Ezek a helyzetek tanítanak minket meg arra, hogyan álljunk ki magunkért.

chocolat-2000-07-g.jpg

Csokoládé

(https://port.hu/adatlap/film/tv/csokolade-chocolat/movie-37576)

Például egy munkahelyen az előléptetésért egy olyan kollégával vagy versenyben, akivel baráti a viszonyod. Ő a hátad mögött tesz olyan lépéseket, amivel végül ő kapja meg az új pozíciót. Ilyenkor áldozatnak érzi magát az ember. De ezt a helyzetet lehet úgy is értelmezni, hogy a kolléga nem keverte a barátságot a munkával.

Az elmúlt hetekben kirobbant botrányokkal kapcsolatban, ahol a hatalommal való visszaélés a kérdés, sorra kerülnek elő az áldozatok akiket bántottak. Bizonyára van egy hosszabb lista is, akik belementek ezekbe a szituációkba. Egy részük azt érezte, nem mondhat nemet, mások meg azt, megéri az a pár kellemetlen pillanat a karrierjükért cserébe. És biztos voltak olyanok is, akik még élvezték is, vagy tudatosan keresték a karrierosztó díványt. Amikor egy ismeretlen helyzetbe kerülünk, ami kényelmetlen, azt azonnal elkezdjük érezni minden porcikánkban. És ilyenkor derül ki, mennyire tudjuk kifejezni azt ha valami nem tetszik.

(http://varazsfuvola.blog.hu/2017/07/31/3_javaslat_hogy_tudd_tartani_a_sajat_hataraidat)

Te mersz nemet mondani? Ki mered mondani, amit gondolsz, ha eltérő a véleményed?

Mennyire vállalod fel önmagadat? Mitől félsz?

A bejegyzés trackback címe:

https://varazsfuvola.blog.hu/api/trackback/id/tr10013189010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

                                       

                           

 fej.jpg

Horváth Kata


 0630-636-6384

lelekhidprogram@gmail.com

Skype: Lélekhíd Horváth Kata