3 szituáció, amikor passzív-agresszívvé válhatsz

A passzív agressziót nehezebben lehet tetten érni, mint fizikai társát, hiszen nem maradnak utána látványos testi sérülések. A legtöbbünk élete során egyszer vagy többször bizonyos helyzetekben megtapasztalja magán és más embereken is ezt a jelenséget, ami mögött gyakran a saját önérvényesítésünk rosszul kivitelezett megoldáskeresése rejtőzik. Passzív agressziót lehet alkalmazni némán, ha például nem vagyunk hajlandók részt venni egy vitában, a megoldást azonban elvárjuk a másiktól.

A legtöbb esetben azonban szóbeli formában nyilvánul meg. Ezeknek a viselkedési mintáknak a gyökerei eredhetnek gyerekkori megélésből vagy mintából, esetleg felnőttkori negatív tapasztalatból, amire a lelkünk ezt találta megfelelő megoldási kulcsnak. 

Gyakran lehet hallani, hogy a nőknél gyakoribb a passzív agresszió, mint a férfiaknál – nem tudom, ez ma így van-e. Régen valószínűbb volt ennek a kijelentésnek az igazságtartalma, hiszen a férfiaknak számos lehetőségük volt következmények nélkül kiadni magukból a felgyülemlett feszültséget, akár másokon is levezethették, legyen az háború, párbaj vagy éppen nők bántalmazása. Még ma is él az a szemlélet bizonyos korosztályoknál, hogy egy férfi megüthet egy nőt, hiszen a férfiaknál ez belefér. Vagy, hogy jogosan élnek vissza a férfiak azzal az elavult gondolattal, miszerint a nőket tulajdonként vagy szexuális tárgyként kezelhetők, de semmiképpen nem egyenrangú testi-lelki-szellemi partnerként.

A társadalom átalakult és azzal, hogy ma a nők szerepe nem csak a gyerekszülés és a családi tűzhely őrzése, hanem más életterületeken is van lehetőségük kipróbálni magukat. Ennek is köszönhetően a nők is fel merik vállalni a saját igényeiket,(legalábbis a világ egy részén) és nem elfojtásban élnek, ami a passzív agresszió egyik kiváltó oka. Ahogy fejlődik a társadalom, a nők nem alá-fölérendelt viszonyra, hanem egyenrangú társra vágynak.

Amikor tudatosan használod a passzív agressziót céljaid eléréséhez

Az, hogy a passzív agressziót pont olyan jól lehet használni egy cél elérésében, mint egy fegyvert, nem kérdést. De vajon hol van a határ, és ki hogyan tud elszámolni a saját lelkiismeretével, amikor tudatosan használ ilyen formájú technikát akár munkában, akár párkapcsolatban vagy baráti kapcsolatban úgy, hogy tisztában is van vele, mi a következménye, de csak a saját célja lebeg a szeme előtt. Az, hogy mit érez a másik, nem számít. A gyerekeknél megfigyelhető, amikor addig sír, amíg meg nem kapja a csokit. Csak a gyerekek nincsenek tisztában a következményekkel, vagy azzal, hogy a szüleik miért nem veszik meg neki a csokit. Ehhez hasonló mechanizmus felnőttként, amikor valaki folyamatosan mártírkodik, hogy elérje azt, amit szeretne. Arra számít, hogy valaki megsajnálja, és megcsinálja azt, amit szeretne. Ilyen helyzet, amikor valamit kitalálunk, és végiggondoljuk, hogyan tudjuk véghez vinni. Kiszámítható, kinek mi a reakciója. Ezt lehet tervezésnek is hívni, de amikor figyelmen kívül hagyjuk mások érzéseit, az inkább manipuláció. A munkában lehet célravezető, azonban a magánéletben előbb-utóbb problémát fog okozni.

dangerous-liaisons2.jpg

Veszedelmes viszonyok

(https://port.hu/adatlap/film/tv/veszedelmes-viszonyok-dangerous-liaisons/movie-39524)

Aki tudatosan használja a passzív-agressziót, legtöbb esetben önigazolást talál magának arra, hogy éppen miért cselekszik helyesen, hiszen ő fizikailag nem bánt senkit, és a másikkal van baj, ha ő nem ugyanúgy gondolkodik. A legjobb hiszemű manipuláció is pont annyi fájdalmat tud okozni, mint egy pofon, ha éppen a másik nem arra vágyik, mégis belekényszerül egy helyzetbe. A szándékos lelki terror az, amikor valaki teljesen tisztában van vele, hogy fájdalmat okoz a másiknak, de azt gondolja, neki van igaza, és ezt mindenekfelett állónak gondolja.

Előfordult veled, hogy valamit el szerettél volna érni a párodnál, és nem megbeszélted, hanem trükköket alkalmaztál, hogy az legyen, amit te szeretnél?

Miért nem kérted meg nyíltan?

Amikor beszűkült a látóköröd a saját problémáidra, és a környezetedből merítesz erőt

Vannak élethelyzetek, amikor a saját életünk teljesen beszippant, nem vagyunk képesek befogadni mások dolgait, azonban ez nem tűnik fel nekünk. Az az érzésünk, hogy nekünk a legrosszabb és legnehezebb a világon. Ilyen állapotban elvárjuk, hogy mindenki velünk foglalkozzon, úgy, ahogy mi szeretnénk és akkor, amikor mi szeretnénk. Ezekben a pillanatokban alacsony az energiaszintünk és a környezetünket használjuk arra, hogy megkapjuk, ami hiányzik. A passzív-agresszív viselkedés is egy segélykiáltás, csak a formája nem a legmegfelelőbb. Ilyenkor egyfolytában konfliktusokat generálunk, vagy olyan helyzeteket, amikben áldozatok lehetünk, és ránk irányul a figyelem.

micimacko04.jpg

Micimackó

"- Jó reggelt, Mackó! - mondta mélán Füles. - Ha erről egyáltalán lehet szó a mai időkben. A magam részéről erősen kétlem. De semmi. Szót sem érdemel. Bocsánat."

Ilyen az, amikor tisztában vagyunk vele, hogy viselkedésünk idegesíti a környezetünket, mégis ugyanazokat a dolgokat csináljuk újra meg újra, aztán meglepődünk, ha ezt jelzik. Például rendszeresen késünk, majd sűrű bocsánatkérést követően tudakoljuk, ugye nem vagy mérges? Ha a válasz igen, akkor felháborodunk, hiszen nem a mi hibánk, és amúgy is, már bocsánatot kértünk.

Előfordult már veled, hogy azért kértél bocsánatot valamiért, hogy jól érezd magad, és nem azért, mert azt gondoltad, hibáztál?

Pedig nyilván tisztában vagyunk vele, hogy senki sem szereti, ha az idejével szórakoznak. Más esetben a saját belső vívódásainkat próbáljuk a környezetünkre kivetíteni. 

Például, ha éppen nem érezzük magunkat sikeresnek a munkában, nyíltan cinikus megjegyzéseket teszünk másokra, amiből sértődés, majd vita lesz. Ha felhívják rá a figyelmünket, először fel sem tűnik, mert annyira magunkkal vagyunk elfoglalva, hogy nem realizáljuk, amikor másokat sértegetünk, hiszen nem szándékosan csináljuk, csak a beszélgetés alatt a saját gondolatainkba vagyunk elmerülve. A legtöbbünk tisztában van azzal, hogy nem szeretik az emberek, ha társaságban vélt vagy valós hibáikra hívják fel a figyelmet.

Amikor azt hiszed, ha erős vagy, és felvállalod a véleményedet, agresszívvá válsz

A fizikai agresszió rosszul kezelt lelki okokból indul ki. A passzív agresszió is a lélek tapasztalásokra való reakciója. Az agresszióhoz erőt is társítunk. Ha ez a két dolog összekapcsolódik bennünk, akkor a saját életünk kézbentartását engedjük el, és adjuk át másoknak.

Neked mi jut az eszében arról, ha valaki erős?

Milyen képzettársításaid vannak az erős emberekhez? Magadat annak tartod?

Számodra mennyire tartozik össze az erő az erőszakkal?

Meg tudod különböztetni az agressziót az erőtől?

Sok erőt érzünk magunkban, de vajon tudunk-e mit kezdeni vele?

Te vágysz arra, hogy erős legyél? Ha igen, milyen érzés, ha mások is ezt gondolják rólad?

A nőknél ez a kérdés talán még összetettebb, hiszen a nőiséghez ma még számos esetben társítják a gyenge jelzőt, akit az erős férfi megment. A férfiak esetében is hasonló a kérdés, ha ezt ebből a szempontból nézzük, mivel tudják kimutatni az erejüket, mitől válnak férfiassá, ha már nem a fizikai erő jelenti azt, hogy ők férfiak.

Mamutot már nem tudnak leölni, és a fejlett társadalmakban egyre kevésbé válik fontos kérdéssé önmagában a fizikai erő. Felvetődik a kérdés, mitől érzi magát férfiasnak a férfi, ha a nő nem nyújtja azokat a sztereotipikus viselkedési formákat, hogy nélküle egy villanykörtét sem tud kicserélni.    (http://varazsfuvola.blog.hu/2017/07/02/tenyleg_ettol_a_3_dologtol_leszunk_noiesek)

luke-db-tlj_bcad54f1.jpeg

Csillagok háborúja VIII: Az utolsó Jedik (kép:http://www.starwars.com/)

(https://port.hu/adatlap/film/mozi/star-wars-az-utolso-jedik-star-wars-the-last-jedi/movie-178442)

Érdemes átgondolni, mit jelent lelkileg erősnek lenni. Vajon ebben a kérdésben van különbség férfiak és nők között?

Érdemes megtanulni érvényesíteni az akaratunkat, úgy, hogy közben kompromisszumképesek maradjuk, és a párkapcsolataink se a nemek harcáról szóljanak.

Neked szempont a párválasztásnál, hogy erősebbnek vagy gyengébbnek gondolod a párodat? Ha igen, miért fontos ez neked?

A bejegyzés trackback címe:

https://varazsfuvola.blog.hu/api/trackback/id/tr4713576149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

                                       

                           

 fej.jpg

Horváth Kata


 0630-636-6384

lelekhidprogram@gmail.com

Skype: Lélekhíd Horváth Kata